Községek Magyarországon
fejlec

Belezna község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Nagykanizsai kistérség
Lakosság: 882 fő
Terület: 30.93 km2
Népsűrűség: 28,52 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 93

Fekvése

A megye délkeleti sarkában, a horvát határ közelében helyezkedik el. Belezna határa nyugatról a Principális-csatorna, majd a Mura, amely 1 kilométerrel lejjebb a Drávába folyik. Belezna határában folyik a Visszafolyó-patak a Principális-csatornába, annak torkolatában.

A település ettől mintegy 6 km-re keletre fekszik, alapvetően észak-déli elrendeződésű. A községtől 2 km-re keletre Surd település található.

Közlekedés

Vasút

A Mura folyó mellett halad a Nagykanizsát Gyékényessel összekötő vasúti fővonal, melynek egyik megállója a település határában, a központtól mintegy hat kilométerre található. Gyékényes, Nagykanizsa, Pécs és Kaposvár érhető el a településről közvetlen, elsősorban elővárosi vonatokkal.

Közút

A település kelet felől közelíthető meg közúton, egy a Nagykanizsa és Zákány között futó mellékútról nyíló bekötőúton, amely a településtől délre (Surdtól mintegy két kilométer távolságban) csatlakozik a rangosabb úthoz. Ez az elrendezés azt is jelenti, hogy Nagykanizsa felől igen nehézkesen, csak kerülővel elérhető a település, ezért még mindig használatban van (elsősorban az útviszonyoknak megfelelő járművekkel) egy a településre északról érkező földút, amely a jankapusztai bekötőútról indul.

A településen viszonylag sűrű autóbusz közlekedés van. A Nagykanizsa és Gyékényes között járó buszok érintik a települést.

Hajó

A település határában, a Mura folyón ideiglenesen működik az 1994-ben felújított Zrínyi Miklós komp, amely Beleznát a horvát Alsódomborúttal köti össze

Története

Belezna első említése 1332-ből való. A 14. századi birtokosai a Beleznay család, ám a 15. századtól más földesurak is feltűntek.

A 17. században a törökök megszállták, ám komolyabb pusztításokat nem végeztek, így mindvégig lakott hely maradt. Belezna fejlődése csak a kiegyezés után indult meg. Ekkor épült meg a temploma, illetve a Bezerédy és Rüffly család kúriája.

A két világháború között leventeegylet és hitelintézet is működött a községben.

Gazdaság

2008-ban itt épül az első magyarországi pelletgyár, 500 M forintos beruházással. Évi 10000 tonna granulátumot gyártanak a környékbeli fűrészüzemek és energiaültetvények beszállításaiból. A termelés 80%-a exportra készül.

Nevezetessége

  • Római katolikus templom (eklektikus stílusú)

Testvértelepülések

  • Alsódomború (Horvátország)
  • Barátos (Románia)

Következő községek

Bélmegyer | Beloiannisz | Belsősárd | Belvárdgyula | Benk | Bénye | Bér | Bérbaltavár | Bercel | Beregdaróc | Beregsurány | Berekböszörmény | Berekfürdő | Beremend | Beret | Berettyóújfalu | Berhida | Berkenye | Berkesd | Berkesz | Bernecebaráti | Berzék | Berzence | Besence | Besenyőd | Besenyőtelek | Besenyszög | Besnyő | Beszterec | Bezedek | Bezenye | Bezeréd | Biatorbágy | Bicsérd | Bicske | Bihardancsháza | Biharkeresztes | Biharnagybajom | Bihartorda

További községek

Pókaszepetk | Hajdúhadház | Nagyhegyes | Vindornyaszőlős | Isztimér | Zagyvarékas | Halastó | Mecseknádasd | Ellend | Felsőregmec | Tarpa | Sárisáp | Zubogy | Újkenéz | Karancsberény | Bátaszék | Söréd | Pálmajor | Harkakötöny | Fertőszentmiklós | Rózsafa | Nábrád | Polgárdi | Hegyhátszentjakab | Bábolna | Aba | Fót | Hét | Penc | Kisvarsány | Tiszasas | Császló | Bánd | Barlahida | Zalahaláp | Gyulakeszi | Gerényes | Hortobágy | Apátvarasd | Szőkéd | Vámospércs | Zimány | Kökény | Györe | Szentgyörgyvár | Újpetre | Piricse | Kistamási | Epöl | Somogycsicsó